Kedden megint kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, mely továbbra is a nem konvencionális eszközök mellett teheti le a voksát. A szeptemberben elindított újabb lazítási kör eddig egyértelműen siker, így lehet, hogy mégsem kell majd a "végső eszközhöz" nyúlnia a jegybanknak, a hosszú hozamok erőteljesen esni kezdtek az elmúlt két hónapban.
Az októberi kamatdöntésről kiadott monetáris tanácsi közlemény és egy minapi jegybankári nyilatkozat sem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Nemzeti Bank valóban komolyan mérlegeli a további nem-konvencionális lazítás széles tárházát a hozamgörbe hosszabb végének leszorítása érdekében és várhatóan a november 21-i újabb kamatdöntéskor be is jelent ilyen lépés(eke)t - mutat rá péntek reggel kiadott anyagában a Morgan Stanley.
Sok újdonságot nem tartalmaz a monetáris tanács októberi ülésének ma megjelent rövidített jegyzőkönyve. Az MNB döntéshozó testülete ebben a dokumentumban is rögzítette, hogy fontolgatja további kamatcsökkentő eszközök bevetését, elsősorban a hosszabb lejáratokon. A fő ok a reálgazdaság élénkítése.
Augusztus végére új csúcsra, 8000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar bankok állampapír-állománya, és ez nemcsak a magyar piacon számít kiemelkedőnek, hanem egész Európában nálunk hitelezik a legnagyobb arányban a bankok az államot saját méretükhöz képest. Ha megvalósulnak az MNB tervei, akkor ez még tovább növekedhet a következő hónapokban, amiből a hitelfelvevők is profitálhatnak.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében jelezte, hogy kész az eddigiektől eltérő eszközöket is megfontolni annak érdekében, hogy sikerüljön leszorítani a hosszú hozamokat. De milyen eddig nem használt fegyverei vannak a jegybanknak? És miért nem használta azokat eddig?
Októberi ülésén a monetáris tanács változatlanul hagyta a 0,9%-os alapkamatot. A kamatfolyosó szintén változatlanul maradt.
A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.
A Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani - hangzik a fontos üzenet a Monetáris Tanács legutóbbi üléséről kiadott jegyzőkönyvben. A jegybankárok egyébként egyhangúlag döntöttek az alapkamat szinten tartása mellett.
Nem okozott meglepetést az elemzőknek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai kamatdöntése, illetve az ahhoz társított közlemény, noha itt-ott, igaz minimálisan változott kicsit a szöveg nyelvezete. A kilátásokat illetően sincs nagy különbség a hozzánk eddig beérkezett elemzői válaszokban, a jegybanki céltól várhatóan tartóan elmaradó infláció miatt még jó ideig kitarthat a laza monetáris politika. Az alábbiakban a kommentárokból néhány gondolatot emelünk ki, illetve a Portfolio angol oldalán további kommentárokat is közzéteszünk.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2017. július 18-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat mértékét.
Leghamarabb 2019-ben jöhet az első kamatemelés a Magyar Nemzeti Banktól - véli a Portfolio 11 elemű elemzői konszenzusában részt vevő 7 szakértő, sőt többek szerint az sem teljesen kizárt, hogy még további monetáris lazítás jön. Ennek lehetőségét egyébként a múlt havi jegybanki kamatdöntési közlemény is megpendítette, így több elemző akkori értékelése szerint váratlanul laza hangvételűre sikerült a kommüniké. Erre egyébként lehet, hogy holnap is szükség lesz, mert a forint újra beerősödött.
A június 20-i Monetáris Tanácsi közleményt több elemző is meglepően laza hangvételűnek titulálta, mert a felfelé mutató inflációs kockázatok helyett továbbra is inkább a lefelé mutatóakat domborította ki az MNB, így az akkori ülésről ma közzétett rövidített jegyzőkönyvnek fokozott jelentősége van. Ebben a döntéshozó testület több tagja az eurózóna felőli alacsonyabb importált infláció esélyeire, az idehaza történelmi mélyponton lévő inflációs várakozásokra, az áfa-csökkentésekre és a dinamikus béremelkedések egyelőre nem látható inflációs következményeire utalt. Ezekkel a tényezőkkel indokolják tehát, hogy miért látnak esélyt a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödésére és miért várják most fél évvel későbbre, 2019 elejére a jegybanki 3%-os inflációs cél elérését. Az akkori ülésen mindegyik jelen lévő jegybankár a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntött.
Változatlanul hagyta irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A kamatfolyosó sem változott, így holnaptól továbbra is 0,9% az alapkamat, az egynapos betét- és hitelkamatlábak által kialakított kamatfolyosó pedig marad -0,05% és 0,9% között.
A várakozásoknak megfelelően a (már nem annyira) irányadó kamatot, és a kamatfolyosó kondícióit is változatlanul hagyta mai ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól az alapkamat továbbra is 0,9%, az egynapos hitel és betéti kamatlábak által meghatározott kamatfolyosó szélei pedig 0,9%, illetve -0,05%.
A vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat után, a Portfolio elemzői konszenzusával összhangban nem módosított ma a hatályos kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó ráta így továbbra is 0,90%. A délután 3 órakor kiadott kamatdöntési közlemény legfontosabb bekezdése szóról-szóra megegyezik az egy hónappal ezelőttivel.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén, és a kamatfolyosó sem változott, így azt továbbra is a mínusz 0,05 százalékos egynapos betét és a 0,9 százalékos egyhetes hitel kamata határozza meg. 15 órakor viszont meglepőt is húzott az MNB: a vártnál nagyobb mértékben korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét, illetve új devizaswap eszközöket hirdetett meg.
A Monetáris Tanács a mai ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. A piac ennél kisebb ütemű kiszorításra számított, 600 milliárd forintos "cap"-pel. Emellett a jegybank a jelenlegi futamidők mellett 6 és 12 hónapos lejáratú eszközökkel bővíti a forintlikviditást nyújtó swapeszközök körét.
A parlament gazdasági bizottsága támogatta a két jelöltet az MNB Monetáris Tanácsába - derül ki az Index tudósításából. Így gyakorlatilag az utolsó akadály is elhárult, hogy Parragh Bianka legyen a testület új tagja.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megerősítette az mfor-nak, hogy felesége, Parragh Bianka kerülhet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének felesége, Parragh Bianka kerülhet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába - tudta meg a kormányügyekben jól informált origo.hu.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
